János azon a szépen melegített május estén a Szabadság hídon találta magát. Budapest városának shimmering fényei fénylően szitáltak a Duna hullámain, és János köretet adtak egy fényekkel kísért tükröződő festménynek. János szertelenül kacagó Mártát figyelte, szemeivel próbálta követni a lány kacagását.

On that beautifully warm May evening, János found himself on the Szabadság Bridge. The shimmering lights of Budapest's city were twinkling on the waves of the Danube, and János felt like he was part of a mirrored painting accompanied by those lights. He watched Márta, who was laughing uncontrollably, trying to follow her laughter with his eyes.

"János, hagyja abba a nevetést," mondta Márta, ugrás közben a híd korlátjáról. Szabadság. Az volt az estéjük. Szabadon Budapest éjszakájában.

"János, stop laughing," Márta said while jumping off the railing of the bridge. Freedom. That was their evening. Freely in the night of Budapest.

Pár perccel később egy régi, de hangulatos étteremben találták magukat a város szívében. Az étkező félig megvolt telve a tipikus magyar kulináris élvezetekre vágyó lakosokkal. "Egy nagy tányér fűszeres gulyást kérek!" mondta János egy laza rázó fejjel, és a pincér húzódott vissza a konyhába.

A few minutes later, they found themselves in an old but cozy restaurant in the heart of the city. The dining area was half-filled with locals craving typical Hungarian culinary delights. "I'll have a large plate of spicy goulash," János said with a casual nod, and the waiter retreated to the kitchen.

Az ebéd került az asztalra. Egy gézengúz gulyás, fűszeres, amilyen csak lehet, rotyogó és füstölgő, a hús olyan finom és ínycsiklandó, hogy szinte megolvasztotta a szívüket. A paprika színe, lüktető és édes, kiveri a szívekből a ritmust.

Lunch was served. A mischievous goulash, spicy as it could be, simmering and smoking, with meat so tender and tantalizing that it melted their hearts. The color of the paprika, pulsating and sweet, pounded the rhythm out of their hearts.

János először azt hitte, hogy képes volna megbirkózni a nagy tányérnyi levest. De a paprika forró csípésének első harapása után rájött, hogy ez nem lesz olyan egyszerű, mint amit eleinte gondolt. A csípős hús szinte felrobbantotta a száját - még a levegő is égette az ajkait.

At first, János thought he could handle the large plate of soup. But after the first bite of the hot and spicy paprika, he realized it wouldn't be as easy as he initially thought. The spicy meat practically exploded in his mouth - even the air scorched his lips.

Márta lágyan nevetett, a könnyei majdnem elöntötték a szemét, amikor látta János arcát, ahogy próbálja lenyelni a csípős gulyás darabkákat. Kézzel töltött pohár vizet nyújtott Jánosnak, aki habozás nélkül fogadta el, hálásan rámutatva a szája tüzére.

Márta softly laughed, tears almost filling her eyes, as she saw János trying to swallow the spicy goulash pieces. She handed János a glass of water filled with her own hands, which he accepted without hesitation, gratefully pointing to the fire in his mouth.

"A következő nagy kalandunk egy jégkrémüzletben lesz!" János felnevetett, habár a szája még mindig füstölt. Márta ismét felnevetett, és úgy bólintott, hogy "Oké!".

"Our next big adventure will be at an ice cream shop!" János laughed, although his mouth was still smoking. Márta laughed again and nodded, saying "Okay!".

Végül a nagy tányér gulyásból csak egy kis csípős lé maradt. Jánosnak sikerült. Hősies küzdelemben legyőzte a tányérját. Márta csendben nevetett, a könnyei a szemében gyűltek, miközben János, a győztes hős, aki legyőzte a fűszeres gulyást, mély lélegzetet vett. Nézték a sötét, csillagos éjszakát, Budapest csillagait, a szabadság éjszakáját. A Pestre néző hídról, kezükben a pohár vízzel és egy üres tányérral, messzire néztek, ahol Budapest fényei összecsaptak a Duna hullámaival.

Finally, only a little bit of spicy broth remained in the large plate of goulash. János had succeeded. In a heroic battle, he defeated his plate. Márta silently laughed, tears gathering in her eyes, as János, the victorious hero who conquered the spicy goulash, took a deep breath. They watched the dark, starry night, Budapest's stars, the night of freedom. From the bridge overlooking Pest, holding a glass of water and an empty plate, they gazed into the distance where Budapest's lights clashed with the waves of the Danube.