A Pannonhalma Archabbey működése tavasz elején különleges, varázslatos hangulatot hozott a helyre.

The operation of the Pannonhalma Archabbey at the start of spring brought a special, magical atmosphere to the place.

A zöldellő dombok között megbúvó, századok óta álló monostor csendet és nyugalmat árasztott, amit a magasban szálló madarak dala egészített ki.

Nestled among the verdant hills, the centuries-old monastery exuded silence and tranquility, complemented by the songs of birds flying high above.

A diákok között, akik ide érkeztek iskolai kirándulásra, ott volt Bence és Réka is.

Among the students who arrived here on a school trip were Bence and Réka.

Bence egy padon üldögélt a kert közepén.

Bence was sitting on a bench in the middle of the garden.

Figyelte, ahogy társai nevetve rohangálnak, és hallgatta a vezető mondatait, amely a monostor történetéről szólt.

He watched as his peers ran around laughing and listened to the guide's sentences, which talked about the history of the monastery.

Ő azonban kevésbé figyelt a szavakra.

However, he paid less attention to the words.

Bendén más gondolatok jártak: mi lesz vele az érettségi után?

Different thoughts occupied Bence's mind: what will happen after graduation?

Melyik egyetemet válassza?

Which university should he choose?

Mit kezdjen az életével?

What should he do with his life?

Mindeközben Réka, a mindig vidám és energikus lány, hogy közelítette meg őt.

Meanwhile, Réka, the always cheerful and energetic girl, approached him.

„Bence, gyere, nézd meg velem a könyvtárat!” - kérlelte őt Réka.

“Bence, come and see the library with me!” Réka pleaded.

Bence elmosolyodott, de csak tovább merengett.

Bence smiled but continued to ponder.

Réka leült mellé, és bátorítóan megveregette a vállát.

Réka sat next to him and patted his shoulder encouragingly.

„Tudom, hogy nyomaszt, de akárhogy is döntesz, az a gondos megfontolásból születik meg.

“I know it’s weighing on you, but whatever decision you make, it will be born out of careful consideration.

Ne félj!”

Don’t be afraid!”

Végül következett a könyvtár, az apátság egyik csodája.

Finally, they visited the library, one of the abbey's wonders.

Amikor Bence belépett az ódon falak közé, érezte, ahogy a hely szelleme átöleli.

As Bence entered the ancient walls, he felt the spirit of the place envelop him.

A roppant könyvespolcok, a régi kódexek látványa mind mély benyomást tett rá.

The immense bookshelves, the sight of the old codices, all made a deep impression on him.

Egy pillanatra úgy tűnt, itt bármi lehetséges.

For a moment, it seemed that anything was possible here.

„Réka, muszáj elmondanom valamit” - kezdte Bence, miközben a polcok között sétáltak.

“Réka, I have to tell you something,” Bence began as they walked among the shelves.

„Nem tudom, melyik egyetemet kellene választanom.

“I don’t know which university I should choose.

Félek, hogy rossz döntést hozok.”

I’m afraid of making the wrong decision.”

Réka megállt, és komolyan felé fordult.

Réka stopped and turned towards him seriously.

„Bence, néha a legbátrabb lépés az, ha elismerjük, hogy nem tudunk mindent.

“Bence, sometimes the bravest step is admitting that we don’t know everything.

A döntéseink gyakran kockázatosak, de ez teszi őket izgalmassá.

Our decisions are often risky, but that’s what makes them exciting.

Mitől félnél jobban: attól, hogy hibázol, vagy attól, hogy meg sem próbálod?”

What are you more afraid of: making a mistake or not even trying?”

Bence elgondolkodott.

Bence pondered.

Réka szavai felrázták.

Réka’s words shook him.

Nem az volt a lényeg, hogy minden kockázatmentes legyen, hanem hogy olyan úton induljon el, ami igazán érdekli.

The point wasn’t for everything to be risk-free, but to set off on a path that truly interested him.

Elkezdett beszélni Rékának egy programról, ami nagy kihívásnak tűnt, de ugyanennyire izgalmas is.

He started talking to Réka about a program that seemed like a great challenge but just as exciting.

A kirándulás végére Bence már nem volt bizonytalan.

By the end of the trip, Bence was no longer uncertain.

Eldöntötte, hogy jelentkezik arra az egyetemre, amelyik igazán érdekli.

He decided to apply to the university that truly interested him.

Mosolygott, amikor kiléptek a templom kapuján a ragyogó napsütésbe.

He smiled as they stepped out of the temple into the bright sunshine.

A Pannonhalma Archabbey látogatása megtette a hatását: ahogy Réka mondta, a fontos az, hogy az ember a saját útját járja.

The visit to the Pannonhalma Archabbey had its effect: as Réka said, the important thing is to walk your own path.

Bence most érezte, hogy kész kalandra indulni, még ha nem is látja előre a teljes utat.

Bence now felt ready to embark on an adventure, even if he couldn’t see the entire path ahead.

A bejáratnál még utoljára visszanézett a márványfalakra, és tudta, hogy minden a legjobb úton halad.

At the entrance, he looked back one last time at the marble walls, knowing that everything was moving in the best direction.